A legrégebbi szőnyeg

A ma ismert legrégebbi szőnyeg az 1940-es években került elő a szibériai Atlanti-hegységben. A dél-szibériai Pazirikban, egy jéggel borított sírboltban találták meg. A sírhely, melyben a szőnyeg is hevert, körülbelül i.e. V. században keletkezett. A szőnyeg mellett talált többi használati tárgy arról tanúskodik, hogy egy vándorló életmódot folytató nomád népcsoport készítette. A következtetések szerint ez a népcsoport Nyugat-Ázsia vagy Dél-Ázsia, esetleg a Kaukázus területeiről vándorolhattak Szibériának ennek a részére. Ebből következik, hogy a szőnyeg eredete nem ismert, de ennek ellenére történelmi jelentőségű. Ez a kézicsomózású szőnyeg a legkorábbi kézzelfogható lelet.

Az Ermitage Múzeum őrzi ezt a páratlan szőnyegleletet, mely a "Paziriki szőnyeg" néven vált híressé. Ha szemügyre vesszük a képet, akkor láthatjuk, hogy a szőnyeg finom csomózottságú. Ezért kezdetleges technikáról nem beszélhetünk, ha ezt a gondolatot követjük, akkor értjük csak meg igazán, hogy az első szőnyeg születése jóval korábbi időkre tehető. Ezt a gondolatmenetet támasztja alá az a színes írásos forrásanyagokból jól kivehető a szőnyeg csomózási technikájának az ismerete.

 A szőnyeg hódító útjának kezdetei

A kezdetekben kizárólag saját céljaikra készítettek szőtteseket az ázsiai nomád törzsek. Ezek a szőttesek elsősorban ruhák, takarók, tarisznyák, tevetakarók és bejárati plédek voltak, később viszont alkalmazni kezdték a csomózott technikát is. Az utazók, akik ezeken a vidékeken jártak, világszerte beszámoltak a mesés szőnyeg "alkotásokról". Így egyre keresettebb lett a keleti kézicsomózású szőnyeg.

A keleti szőnyeg legfontosabb kereskedelmi központja Bakhara városában volt. A későbbiekben a "bakhara" név gyűjtőnévvé vált, mert a kézicsomózású szőnyeg egyedül Bakhara városában volt kapható. A "bakhara" szőnyeg név napjainkban is él, melyek mintavilága a különböző törzsek szimbolikus motívumait ábrázolják. Ezeket a jellegzetes törzsi mintákat a "göl"-öknek nevezzük. Minden törzsnek megvan a sajátos, teljesen egyéni szimbolikája, ezért a "göl-minta" alakja törzsenként eltér. A nomád szőnyeg legfontosabb díszítőelemei a "göl-minták". A szőnyeg "göl-mintája" alapján azonosítható maga a nomád törzs is.

A "göl-minták" száma szinte egyezik a törzsek számával. Az elemeknek sajátos karaktere van, ami csak az adott törzsre, népcsoportra jellemző. A formájuk szerint kör, négyszög, oktaéder és deltoid alakúak lehetnek.

 A csomózott keleti szőnyeg kategóriái

A készítési helyük szerint tudjuk csoportosítani a csomózott keleti szőnyeg darabjait.

1. nomád szőnyeg
2. falusi vagy félnomád szőnyeg
3. városi szőnyeg

 1. A nomád szőnyeg jellemzői

A nomád törzsek időjárástól függően vándorolnak. Az általuk tenyésztett állatok gyapjai (elsősorban juh) lenyírt gyapja szolgáltatja a selymes fényű, erős, hosszú szálú gyapjúfonalat, a szőnyeg alapanyagát. A nomád életmód miatt a szövőszékeik keskenyek, így könnyen hordozhatók. A szövőszék mérete határozza meg a készítendő szőnyeg méretét. Ezért a nomád szőnyeg keskeny. Jellemzőik közé tartozik a hullámos szélek és az egyenetlen forma. A nomád törzsek kedvelt szőnyeg-díszítő motívumai egyszerűek, elsősorban geometrikus családi és törzsi jelzések. A szőnyeg díszítéseinél olyan tradicionális ősi mintákat használnak, amelyek generációról generációra öröklődnek. A nomád szőnyeg színvilága a következő színeket részesíti előnyben: fekete, barna, drapp, sötétkék, vörös, narancssárga, sárga és a gyapjúfonal eredeti nyersfehér.

Minden nomád törzsnek saját szimbólumrendszere van. A szőnyeg készítésekor nem használnak tervezett mintaképeket, hanem emlékezetből alkotnak. A csomózási technikájuk durva.

 2. A falusi vagy félnomád szőnyeg

A nomád szőttesből és szőnyegből alakult ki a falusi szőnyeg, vagy más néven a félnomád szőnyeg.

A szőnyeg iránt egyre nagyobb igény merült fel, így egyre többen foglalkoztak már a szőnyeg készítésével és kereskedelmével. A szőnyeg készítésére műhelyeket hoztak létre, melyekben nagyobb méretű és mennyiségű szövőszéket tudtak felállítani. A szőnyegműhelyek alkalmasak voltak már a nagyobb méretű és mennyiségű termékek előállítására.

A falusi szőnyeg színvilága, hasonló a nomád szőnyeg színvilágához. A drapp, az "eredeti" nyersfehér, a fekete, a narancsszín, a vörös, a barna és a sötétkék színek a meghatározóak.

A félnomád szőnyeg motívumvilága jelentős változáson ment keresztül. Eleinte a nomád szőnyeg motívumvilágát alkalmazták, később az európai igények megjelenésével egyre gyakrabban készült a szőnyeg európai minta alapján.

 3. A városi szőnyeg

A városi szőnyeg a XVI. századi fellendült kereskedelemnek köszönhetően alakult ki. Az európai országokban nemesek ismerték, de kedvelt lett a keleti szőnyeg és szőttes.

A megrendelések száma óriási volt, így a nagyobb városokban korszerű szőnyegkészítő műhely nyílt. A városi műhelyekben még nagyobb méretű és jobb minőségű szőnyeg készítésére nyílt lehetőség. Míg a nomád és a falusi szőnyeg esetében nagy mértékű  "emlékezetből készülő" szőnyeg került ki a mesterek keze alól, addig a városi műhelyekben sok esetben szőnyegtervezők munkája alapján dolgoztak és dolgoznak a mai napig. A szőnyegkészítők egy pontos tervrajz alapján hozzák létre ezeket a mesés darabokat.

A bemutatótermünkben található szőnyegek a városi szőnyegek közé tartoznak.

 A szőnyeg csomózás menete

1. A felvetőszálak felrakása
   ez lehet gyapjú, pamut vagy selyem
   a szőnyeg minősége a felvetőszálak mennyiségétől függ, minél több a felvetőszál, annál finomabb a szőnyeg
   
   
2. A vízszintes keresztszálakból egy vékony sávot készítenek
   
   
3. A csomózás
egy sor csomót két vagy három keresztszál felrakása követ
a két-három sor keresztszálat tömörítik (vasfésűvel)
a két-három sor keresztszálat újra egy sor csomó követi és a folyamat így folytatódik tovább


4. A keresztszálakkal fejezik be a csomózási folyamatot.
   
   
5. A felvetőszálakból rojtokat készítenek és meghatározói a szőnyeg egészének.