Valamennyi padlószőnyeg céljából gyártott termék leragasztható. Ragasztásra különösen alkalmasak a textilhátoldalú tűzött és tűnemezelt szőnyegek. Nehezebben ragaszthatók az egyes szőtt szőnyegtípusok, amelyek hátoldala erősen bordázott.
Lakószobákban, szállodákban, nagyobb forgalmú előadótermekben, irodákban, üzletekben, áruházakban alkalmazzák.
Különösen nagy igénybevételt jelent a szőnyegrögzítés szempontjából a gördülő igénybevétel, amelyet például a görgős irodabútorok, szervízkocsik jelentenek.
A ragasztott padlószőnyegnél a szőnyeg teljes felületén le van ragasztva a padlóhoz. Tehát lényegében ugyanolyan, mint a többi tekercsben szállított padlóburkolóanyag: linóleum, gumi, PVC rögzítése. A munkát szabásterv alapján végezzük. A helyiséget a helyszínen mérjük fel. Külön ellenőrizni kell a derékszöget. Szemmel egészen kis eltérések nem vehetők észre, de néhány cm-es elszabás, ami ebből adódhat, csúnya hibát okoz.
A különböző hátoldalú szőnyegekhez más-más típusú ragasztók szükségesek:
A padlószőnyeg készítésének menete
A szabásztervnek megfelelően a szőnyegdarabokat a helyükre terítik. A hosszirányú illesztéseknél a szőnyegszélek 1-3cm átfedéssel kerülnek egymásra. Az átfedés mértéke attól függ, milyen módon kell a varratot elkészíteni. Tűzött vagy szőtt szőnyegeknél, ahol a csomók sora mentén varratvágó késsel egyenes láncirányú vágást lehet készíteni, elég 1cm.
Tűnemezelt szőnyegeknél, ahol a PVC burkolólemezhez hasonlóan acélvonalzó mellett egy vágással kell átvágni mind a két szőnyeget, 3cm.
Kiterítés után univerzálkéssel kiszabják a sarkokat, a beépített szekrények, ajtótokok stb. helyét, majd visszagöngyölik azt a szőnyeget, ahol a ragasztó felkenését megkezdik.
Általában kisebb helyiségekben, amelyeknek alaprajza téglalap vagy olyan trapéz, amelyben derékszögek is vannak, az egyik fal mentén jó kezdeni. Kisebbnek azt a helyiségméretet nevezzük, amelynél a szőnyeg keresztirányban mért mérete két, legfeljebb három szőnyegszélesség méretnél kisebb. Nagyobb helyiség burkolásánál, tehát ahol több, mint 2 vagy 3 tekercset kell ragasztani, a középső rész lesz az első ragasztandó szőnyeg, majd ettől jobbra balra a falak felé haladva készül a többi.
A ragasztót fogas kenőlappal kenik fel. Ha a munka közben a szőnyegen valamilyen szennyeződés keletkezett, azt ki kell tisztítani. A foltra szál esetleg minta szerint illesztett darabot acélvonalzóval és éles pengével átvágnak, és a két egybevágó darabot kicserélik. A vágási szél lekalapálásával a foltozást nem lehet észrevenni.
Önnek kérdései vannak?
Feszítésre alkalmasak a szőtt szőnyegek, valamint azok a tűzött szőnyegek, amelynek csak vékony hátbevonatuk van. Nem feszíthetők a nagyon silány minőségű termékek, valamint azok, amelyeknek hátoldalán vastag gumi, PVC bevonat vagy műanyaghab van.
Lakószobákban, szállodaszobákban, reprezentatív irodákban és szállodák összejöveteli vagy tárgyalószobáiban, éttermekben alkalmazzák.
A feszített padlószőnyeg lényege, hogy a szobanagyságúra szabott és varratokkal összeállított szőnyeget egy puha alátétre fektetve, megfeszített állapotban a falak mentén rögzítik.
A gazdaságos anyagfelhasználás érdekében még a munka megkezdése előtt olyan szabástervet kell készíteni, amelyből látható, hogy
A szabásterv egy léptékhelyes vázlat, amely tartalmazza a burkolandó helyiség tényleges méreteit és minden olyan csatlakozó szerkezet és tárgy helyét, amely a padló készítése szempontjából jelentős lehet (beépített bútor, ajtó a nyílási iránnyal, radiátor stb.)
A helyiség méreteit a helyszínen ellenőrizni kell. Gyakori épülethiba, hogy a derékszögek (szobasarkok) nem pontosak. A téglalap alaprajzú szoba méreteit tehát ne csak annak szélességi és hosszúsági méreteivel ellenőrizzük le, hanem mérjük meg az átlóját is, és számítással ellenőrizzük a derékszöget. A vázlat elkészültével a szőnyeg szélességi méretének ismeretében leggazdaságosabban megtervezhetők a toldások helyei. A szabásterv mellékleteként a tervben szereplő és megszámozott szőnyegdarabokról jegyzék (konszignáció) készül. Az egyes szőnyegdarabok mérete a beépítési méretnél nagyobb legyen. Varratoknál 2-3 cm-t, a falak mentén 5 cm-t kell ráhagyni. A szabásterv és konszignáció együtt jó ellenőrzést nyújt a gazdaságos és biztonságos munkához.
A padlószőnyeg szögezése
A padlószőnyeg feszítés egyik legrégebbi módja. Akkor végezhető, ha az aljzat fapadló. A puha alátét, amely a legtöbb esetben nemez, de külföldi gyakorlat szerint lehet parafa vagy gumihab, úgy terítik le, hogy a falak mentén 5-6cm széles sáv szabadon maradjon. A szőnyeget úgy szabják le, és úgy varrják vagy ragasztják össze, hogy a végleges padlóméretnél minden oldalon kb. 5cm-rel nagyobb legyen. A szobában a puha alátétre ráterítik a szőnyeget, amelynek széleit visszahajtják. Így a szabadon maradt kerületi sávban a dupla szőnyeget a csomók között 3-5cm-ként 20mm-es szögekkel rejtett szögezéssel, miközben a szőnyeget körbe-körbe a falak felé erős húzással kissé megfeszítik.
A szögsort utólag székléccel vagy lábazati léccel le is takarhatják.
Ez a módszer öntött aljzat (esztrich) esetén is alkalmazható, ha az szögezhető vagy a készítés előtt a falak mentén 5-6cm széles keményfa léceket helyeztek el. Természetesen ez utóbbi esetben gondosan kell eljárni, hogy az elhelyezett léc és az esztrich egy szintben legyen.
Szögezés nélküli feszítés
Ekkor a padlószőnyeget ragasztással erősítik le. A szobanagyságúra összeszabott és varrott szőnyeget a falak mentén 30 cm-es sávban visszahajtják és kétoldalas, neoprénes ragasztóval az aljzatot és a szőnyeg hátoldalát 15-20 cm széles sávban lekenik.
Az oldószer elpárolgása után (kb. 10-20 perc múlva) a szőnyegszéleket helyére hajtják, miközben kézi erővel a szőnyeget meghúzva megfeszítik. Az ilyen ragasztott feszítési módszernél puha alátétet csak úgy lehet a szőnyeg alá lefektetni, hogy annak széleit egészen vékonyra elkalapálják, és az a falaktól 20-25 cm-re kezdődik. Alkalmazásánál nem szerencsés az alátét vastagságával egyenlő szintkülönbség.
Szöges feszítőlécekre való feszítés
A legkorszerűbb fektetési mód, amelyet ma világszerte alkalmaznak. A segédanyagok közt már ismertetett szöges feszítőlécet körben a szobában a falak mentén le kell rögzíteni. Ez történhet szögezéssel vagy ragasztással. Egyenes falak mentén sík aljzatra a 4 láb hosszú léceket egymáshoz bütüsen kell elhelyezni, de ha a fal íves, vagy a fal és a padló metszésvonal nem egyenes, a szöges feszítőlécet akár 10-15 cm hosszúra is fel lehet vágni, és a falat e darabokból poligon szerűen kell követni. A lécnek a faltól való távolsága a szőnyeg vastagságának függvénye. A fal és a léc közötti hézag a szőnyegvastagság kétharmada legyen.
A szöges feszítőlécek által behatárolt tükröt az alátéttel töltik ki. Az alátét leggyakrabban nemez. Vastagsága 4-5mm, azaz a szöges feszítőléc vastagságával egyenlő. Hogy a feszítés és később a használat során a nemez el ne csússzék, pontonként vagy sávonként leragasztják műgyantával vagy diszperziós ragasztóval.
A nemezt - úgy, mint a szőnyeget - az ablakokkal szemben kell teríteni, tehát az illesztési hézagok legyenek párhuzamosak a fő fénysugarak irányával.
A szabás a szabásztervben megtervezett szőnyegdarabok méretre vágása. Megosztott munkaszervezés esetén a szabász, kisebb munkán a padlószőnyeg készítője egyezteti a szabástervet és a szőnyegjegyzéket (konszignációt) a helyszínnel.
Ha a szőnyeget már szabásterv alapján rendelték meg, akkor a raktárban lévő anyagot ennek figyelembevételével szállítják a szabászműhelybe vagy a munkahelyre. A leszabott darabokat a szabásterven és a konszignációban szereplő jelzésekkel és a szabász kézjegyével ellátja. A jelzéseket a szőnyeg hátoldalára ráírja, hogy összegöngyölve is látható legyen. Már a szabásnál gondolni kell arra, hogy a varratokkal illesztett szőnyegek szövési iránya azonos legyen. Az ellentétes irányú szőnyegek egymás mellett más színhatást mutathatnak, akkor is, ha teljesen azonos a színük. A szövési irány megállapítására és ellenőrzésére jó módszer, ha egy kalapácsot a szőnyegre helyezünk, és nyelét a szövés irányára merőlegesen leejtjük.
A kalapácsnyél a szőnyegcsomók rugalmassága miatt visszaugrik, és nem az eredeti helyére esik le, hanem a szövési iránynak megfelelően, valamivel előbbre. A szabástervre és a szőnyeg hátoldalára a szövési irányt a szabász nyíllal jelölje meg.
A szőnyegek meghatározott szélességgel készülnek. Hosszméretük elméletileg korlátlan, gyakorlatilag azonban vannak korlátai, mert a nagyon hosszú és nehéz tekercsek szállítása nehézkes. A burkolandó helyiség általában szélesebb, mint a szőnyeg, és így láncirányú (hosszirányú) illesztésre van szükség. Gazdaságossági okok miatt vetülékirányú (keresztirányú) toldalékok is előfordulhatnak, enélkül nagyobb hálóval kell számolni. Ezeket az illesztéseket varratnak nevezzük.
Az illesztésnek alapfeltétele, hogy mind a két szám egyenes legyen. A gyári szél nem mindig alkalmas illesztésre, mert az alapszövet szélesebb a szőtt szőnyegeknél, mint a flórfelület. A varratvágó kés különösen láncirányú vágásra alkalmas. Keresztirányú vágást acélvonalzó mellett az univerzálkéssel lehet szépen elvégezni.
A varratkészítésnek az a célja, hogy a leszabott darabokat szobanagyságú szőnyeggé képezzük ki. A szélezett szőnyegeket színoldalával lefelé kiterítik egymás mellé, gondosan ellenőrizve a szabás alkalmával rátett jelöléseket, különösen a szövés irányát jelző nyilat.
A széleknek feszültség nélkül kell egymás mellé kerülni. A munka közbeni elmozdulást úgy akadályozzák meg, hogy 1-1,5 m-enként mind a két darabot egy-egy szöggel átütik. A szögeket később ki fogják húzni.
A varrat készítéséhez egy speciális ragasztószalagot használnak. A Guttacholl ragasztószalag vászon vagy műanyagból készül, 7cm széles. Egyik oldalát olyan anyaggal vonták be, mely meleg hatására megolvad és ragadóssá válik. Kihűlés után újból megszilárdul.
A Guttacholl ragasztószalagot a kék felével a szőnyegre fektetik, és a másik oldalán meleg vasalóval végigsimítják. A meleg hatására a ragasztóanyag megolvad és kihűlés után olyan varrat képződik, hogy az kibírja majd a feszítést. Az ideiglenesen beütött szögeket kihúzzák, ellenőrzik a varratot. A szőnyegek többszörös kiteregetése hol a szín-hol a hátoldalán, elég nagy a munkatöbblet. Ezért készítettek olyan speciális vasalót is, amellyel színoldalról lehet a ragasztást elvégezni. A varratokkal összeállított, nagyjából szobanagyságú és alakú szőnyeget feszítés céljából leterítik. Szabásnál a méreteket úgy kell megállapítani, hogy a fal mellett a szőnyeg minden irányban néhány cm-rel nagyobb legyen, mint a padló.
A feszítést emelőkaros feszítővel kezdik. Ha a szőnyeg valahol hullámos vagy ráncos, a térd- vagy ollós feszítővel igazítanak rajta. A rögzített szőnyeg széleit szélvágó késsel vágják le a falak mentén, a maradék darabot pedig a szöges feszítőléc és a fal közé behajtják. Ez könnyen elvégezhető egy sima és tiszta kenőlappal.
A feszített padlószőnyeg nagy gyakorlatot és figyelmes munkát követel a szakmunkástól. Az elszabott szőnyeg vagy rosszul készített padló sok bosszúsággal egyben jelentős anyagi kárral jár. Jó, ha a hibák javítási lehetősége is adott.
Leggyakoribb hiba a rossz varrat. A szőnyeget ismét a hátoldalára fordítva, a Guttacholl szalagot újra végigvasalják, a ragasztóréteg ismét lágy lesz és a szalag leszedhető. Kiigazítás után - természetesen új ragasztószalaggal - megismételhető a varratkészítés. Ha a szőnyegen kisebb hullámok keletkeznek, térd vagy ollós utánfeszítés végezhető.
A feszített padlószőnyeggel ellátott szobákban általában az asztalos munkák során készül el a lábazati léc, amely 8-10cm magas és a falra van felcsavarozva. Ez is a padlószőnyeg előtt készül el. Ennek oka nemcsak az, hogy az új szőnyegen az asztalos ne dolgozzék, hanem az utófeszítési lehetőség is. A feszített szőnyegnél előfordul, hogy néhány hónap múlva utána kell feszíteni.
Megnyúlás, kis hullámosodás egyes szőnyegfajták természetes megnyúlásából is adódhat, de oka lehet a feszítés elégtelensége is. Másfajta burkolatoknál, de még más módszerrel rögzített padlószőnyegnél is a lábazati lécet rá kell tenni a szőnyegre. Feszített szőnyegnél nem ajánlatos, mert utánfeszítés esetén ezeket a léceket újra kell szedni.
Önnek kérdései vannak?
[ Laptető ]
A parketta, a laminált padló fektetése egyszerű és gyors művelet. Ennek ellenére azt tanácsoljuk, hogy végeztessük ezt a feladatot gyakorlott szakemberrel.
Ha Ön ügyes kezű, és úgy dönt, hogy saját maga fekteti a laminált padlót, akkor a következő néhány hasznos tanáccsal segítjük Önt:
A laminált padló fektetése egyszerű, de az útmutató betartása elengedhetetlen.
A természetes fényforrás figyelembevételével határozzuk meg a burkolás irányát.
Az azonos vastagságú és azonos clik rendszerű laminált padló bármikor kombinálható.
A laminált padló, a parketta fektetésekor biztos pont a fal, de soha nem szabad közvetlenül a fal tövéhez illeszteni a laminált padló szélét, hanem 12-15mm közötti távolságot kell tartani folyamatosan. A laminált padló alapanyaga fa, ennek térfogata a nedvesség hatására nőhet, míg túl alacsony páratartalom (50%) mellett pedig csökkenhet. Ezért fontos a faltól 12-15 mm közötti távolsággal fektetni. A laminált padló fektetése közben ügyeljünk arra, hogy ha a felületünk bármelyik irányban meghaladja a 8 métert, akkor dilatációs hézagokat kell alkalmaznunk.
Az üzletünkben kapható laminált padló termékeket nem kell ragasztani. A nút és hézagtartományban található speciális profilozásnak köszönhetően a panelek ragasztó alkalmazása nélkül gyorsabban lerakhatók. Ez időben fele lehet a ragasztottal szemben.
A pontos illeszkedés a fektetett laminált padló felületén megakadályozza a fugaképződést, így sem por, sem nedvesség nem kerülhet a panelek közé.
Végül határozzuk meg a laminált padló burkolati rétegrendjét:
Ha padlófűtésre kerül a laminált padló, akkor két tényezőt figyeljünk:
Önnek kérdései vannak?
[ Laptető ]